Beköszönő
2005 tavaszán besétáltam a Fővárosi Bíróság civil osztályára egy kitöltött nyomtatvánnyal a kezemben és beadtam a Gólem Színház megalapításának kérelmét.
- Mi lesz ez? – kérdezte fel sem tekintve papírjaiból az ügyintéző.
- Ez? A Magyar Zsidó Színház lesz! – próbáltam élőszóban is kihangsúlyozni a nagybetűket.
- Mi? – húzta be a nyakát és halkította le a hangját az ügyintéző, pedig nem is ő mondta ki a „zs" betűs szót.
- Ezt most komolyan gondolja?
Nagyon is komolyan gondoltam. És bármennyire is szeretem a komédiát, és fontos számomra és a társulatunk számára a humor, ma még komolyabban gondolom, hogy szükség van színházra; és a Gólem Színházra!
Azt remélem, hogy az elmúlt évtizedben túlléptünk az „Ott biztos zsidóul beszélnek a zsidók a zsidóknak olyan zsidós dolgokról!" fázison, és aki legalább egyszer volt már nálunk vagy hallott rólunk, az tudja, hogy ez nem igaz! Ők (Ti), akik már a közönségünk, tudják, hogy itt a Gólemben is azokról a dolgokról mesélünk, amikről minden másik színházban (szerelem, bosszú, árulás, barátság, család, élet és halál), ugyanaz a célunk, mint sok más művésznek (hogy a világot egy jobb hellyé tegyük, az embereket gondolkodásra, elfogadásra, kíváncsiságra sarkalljuk). Akkor viszont felmerül újra a kérdés: miért menjek pont oda? Erre nincs egy konkrét válaszunk..., erre több válaszunk van (ez egy ősi zsidó szokás). Mi hiszünk abban, hogy a zsidó vallás, hagyomány, történelem, népcsoport, sorsközösség, törzs, kultúra (vagy bármi is legyen az, hogy zsidó) szemüvegen keresztül másképp látjuk ezeket a történeteket, és így másképp is meséljük el őket! Úgy, ahogy csak a Gólem tudja, meri és teszi! Ez eddig is így volt, és így is marad, történjen bármilyen politikai, közéleti, finanszírozási vagy tudomisén milyen változás!
Ezt az egyet biztosan megígérhetem erre az évadra is!
Borgula András
művészeti vezető